Buddha 10 legfontosabb tanítása

Buddha filozófus, közvetítő, spirituális tanító és vallási vezető volt, akit a buddhizmus megalapítójaként tartanak számon. Siddhartha Gautama néven született Indiában, ie 566-ban arisztokrata családban, és 29 éves korában elhagyta otthona kényelmét, hogy megkeresse a körülötte látott szenvedés értelmét. Hat év fáradságos munkája után jóga edzés, felhagyott az önsanyargatás útjával, és helyette figyelmes meditációban ült a Bodhi fa alatt.

Május teliholdján, a hajnalcsillag felkelésével Siddhartha Gautama lett Buddha, az Ébredt. Buddha még 45 évig vándorolt ​​Észak-Kelet India síkságain, tanítva az ösvényt, vagyis Dharmát, amint arra a pillanatban rájött, körülötte minden törzsből kiindulva, az útjának gyakorlásának szentelt emberekből álló közösséget fejlesztett. Manapság a legtöbb buddhista iskola imádja, mint felvilágosult, aki megúszta a karmát meghaladó születési és újjászületési ciklust.

Fő tanításai a Duca, azaz a szenvedés és a Nirvana, azaz a szenvedés végét jelentő betekintésre összpontosítanak. Hatalmas befolyása volt nemcsak Ázsiában, hanem az egész világon. Tehát itt van a 10 életlecke, amelyet Buddhától tanulhatunk

Első számú gyakorolja a középutat

Buddha szerint a szenvedés gyökere a vágy. siddhartha gautama élete hátralevő részét a négy nemes igazságon elmélkedve töltötte.

• Van szenvedés
• A szenvedés oka vágyaink.
• Szenvedésünk megoldása az, hogy felszabadítsuk magunkat vágyaink alól
• A nemes nyolcszoros út, amely a szenvedés alól való felszabadulásunkhoz vezet.

Rájött, hogy az élet korántsem tökéletes, és az emberek gyakran megpróbálják elterelni a figyelmet a valóságról azáltal, hogy olyan anyagi kötődéseket keresnek, mint a gazdagság, a hírnév és a becsület. Lehetősége volt ezt első kézből megtapasztalni, egy nagyon gazdag családba született. Megvilágosodása előtt először sétált ki palotájából, és meglátta a három kemény valóságot: a szegénységet, a betegséget és a halált.

Az aszkézist átölelve később megpróbált elmenekülni a belső szenvedések elől, megfosztva magát minden anyagi kényelemtől és szükséglettől. Ezzel nagyon megbetegedett és rájött, hogy aszkézise nem kíméli vágyaitól és szenvedéseitől. Ezért azt mondja nekünk, hogy a luxus és a szélsőséges szegénység közötti élet középútjára kell törekednünk, egyensúlyt kell teremteni a túlzott kényeztetés és a nélkülözés között, amire vágyunk. A középút gyakorlásához meg kell szabadulnia vágyaitól. Ünnepelnünk kell az éppen elegendő gondolatot, és kiegyensúlyozottabb, fenntarthatóbb életmódot kell alkalmaznunk, amely a fogyasztás helyett a létezés örömeit öleli fel.

Brawny nővér, egy ausztrál ápolónő, aki a halálos betegek gondozására összpontosított, azt mondja, hogy egy haldokló egyik gyakori megbánása az, hogy bárcsak ne dolgoztam volna olyan keményen. Hajlamosak vagyunk túl sokat veszíteni az időnkből a könnyen eldobható dolgok hajszolásával, a legújabb kütyük beszerzésével, új pozíció megszerzésével, öt számjegyű bankszámlánkkal. De miután mindezt megkaptuk, még mindig azon kapjuk magunkat, hogy többre vágyunk, vagy sajnos úgy tűnik, nem vagyunk elégedettek vele. Ha egyenlőségjelet teszünk a boldogságunk és az, hogy elérjük azt, amire vágyunk, soha nem leszünk boldogok, és minden nap szenvedni fogunk.

Második elfogadja a helyes nézetet Buddha szerint. Ne idegeskedjen emberek vagy helyzetek miatt. Mindkettő tehetetlen a reakciód nélkül. A Buddha azt kéri tőlünk, hogy fogadjuk el a helyes nézetet, legyünk filozófiaibbak véleményünkkel kapcsolatban, hogy tisztában legyünk azzal, amit gondolunk, majd mélyebben vizsgáljuk meg, miért gondoljuk azt, amit gondolunk. Csak akkor tudjuk meg, hogy a gondolatok mennyire igazak, hamisak vagy zavarosak. Gondolataink mélyen befolyásolják napi döntéseinket és kapcsolatainkat, és életünk minden területén jobb döntéseket hoznánk, ha tisztábban látnánk saját gondolkodásunk alapjait. 

Az a probléma velünk, hogy hajlamosak vagyunk gyorsan reagálni. Két dolog történik körülöttünk.

Stephen Cov A nagy hatékonyságú emberek hét szokása című könyvében ezt az élet 90 10 szabályának nevezi. Az élet 10%. Mi történik velünk 90% -ban, hogyan reagálunk rá? Képzelje el, hogy mielőtt munkába állna, gyermeke biciklijével botoljon meg a műúton. Gyermeke szalad, hogy segítsen neked, hogy elnézést kérjen, de ehelyett kiabálsz vele, elég rossz szavakat mondasz ahhoz, hogy meghallja a feleséged, aki viharzik kívül, és azt mondja, hogy vigyázz a szádra. Vitát indít a feleségével, amelynek eredményeként vagy elmulasztja a reggeli buszt, vagy szinte balesetet szenved, mert túl gyorsan vezet az úton. Majd amikor 15 perccel késéssel érkezel meg a munkahelyedre, akkor aznap produktívvá válsz, mert még mindig mérges vagy.

Csapatvezetőd megdorgál, és a reggel történtek miatt visszaszólsz neki. Próbaidős felfüggesztéssel térsz haza.

Hideg kezelés a családodtól és egy savanyú nap. Képzelje el felváltva, hogy amikor megbotlott, felállt, lassan eligazította, majd odaadta gyermekének, és azt mondta: Vigyázzon

Legközelebb ne feledje, hogy a kerékpárt a garázsban tartja. Nem kezdesz felesleges érvet, amely nem oldhatja meg a valójában történteket. Nem fog lemaradni a buszról, és nem siet át a forgalmon, és átveszi a nap irányítását. Boldogok lehetünk, ha proaktívvá válunk, és nem reagálunk arra, ami velünk történik. Helyes szemlélettel kell rendelkeznünk azokról a dolgokról, amelyekről mindig dönthetünk úgy, hogy nem hatnak ránk a körülöttünk zajló események, hanem azt, hogy a körülöttünk lévő dolgokat saját növekedésünkre fordítsuk.

Harmadik teremtsen jó Karmát

Buddha szavaival élve, ez a mentális akarat Ó, szerzetesek, akiket karmának nevezek, ha valaki úgy akarja, hogy a testen, a beszéden vagy az elmén keresztül cselekedjen. A buddhizmusban a karma csak a saját akaratából végzett cselekedeteket jelenti. Nem minden cselekvés akarat. Mivel a tettek lehetnek viszonylag jók vagy rosszak, így a keletkező karma is jó vagy rossz lesz. A jó karma a rossz karma jó kimeneteléhez vezet. Rossz eredmények az életben Az akarat a keleti filozófiákban összetettebb fogalom, mint a nyugati filozófiákban, amely az akaratot érzelmektől és értelemtől független képességként határozza meg. A keleti filozófiákban az akarat a legjelentősebb tényező a karma meghatározásában. Ez határozza meg a cselekvés etikai minőségét. Ez egy mentális impulzus és késztetés, amely egy adott élmény irányába taszít bennünket. 

Az akarat valami az érzelem és az értelem metszéspontjában áll. A rossz akarat rossz hozzáálláson vagy rossz szándékon alapul, és hogy elkerüljük a rossz karmát, cselekedeteinket pozitív attitűdökhöz és szándékokhoz kell igazítanunk.

Más szavakkal, először is azon kell dolgoznunk, hogy attitűdjeink és szándékaink tiszták legyenek-e gondolatainkban és érzéseinkben: a szándékok cselekedeteinkhez vezetnek, és nagy következményekkel járhatnak az életünkben. A jelenben önmagunkon kell dolgoznunk, hogy jobb jövőt építsünk magunknak, mivel amit a múltban tettünk, visszhangzik a jelenben. Amit most jól csinálunk, visszhangzik a jövőben. Ha nem tanulunk jól vizsgára, megbukhatunk. Ha elalszunk a határidőnkön és késleltetjük feladataink elvégzését, akkor késhetünk. Ha túl sokat eszünk, a jövőben betegségekben szenvedhetünk. Ha elszívjuk magunkat a dohányzásban és az alkoholban, az elkövetkező években megküzdhetünk velük.

De ne feledje, ha úgy döntünk, hogy ma nagyobb erőfeszítéseket teszünk, akkor biztosan túllépünk múltbeli hibáinkon. Ha például úgy döntünk, hogy mostantól kezdve jobban tanulunk, akkor is elérhetjük álmaink munkáját vagy megszerezhetjük a szeretett tanfolyamot, még akkor is, ha ez tovább tartana, mint terveztük. Ha úgy döntünk, hogy egy ütemtervet készítünk, akkor hogyan lehet egyensúlyban tartani a prioritásokat és a munkaterhelésünket, akkor is végezhetünk és jobbak lehetünk a munkánk során. Ha úgy döntünk, hogy elkezdünk edzeni, akkor is egészségesebb életet élhetünk, mint most. Semmi nincs kőbe írva.

A múltunk nem határoz meg minket, és amit ma teszünk, az alakíthatja jelenünket és jövőnket. A megfelelő változtatásokhoz azonban erőfeszítésekre van szükség. Ennek az erőfeszítésnek pedig nem lesz örök hatása, hacsak nem a jó hozzáállásból és jó szándékból, vagy más szavakkal a saját és mások iránti mély együttérzésből fakad.

Négyes számú Éld meg minden napodat úgy, mintha az lenne az utolsó – mondja Buddha, buzgón tedd meg ma, amit meg kell tenned. 

Ki tudja. Holnap jön a halál. A buddhizmus hisz abban, hogy az élet a születés és az újjászületés körforgása, és célunk az kell legyen, hogy megszabaduljunk a szenvedés körforgásától. A probléma az, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a világon minden időnk megvan. Minden erőnket egy olyan holnapért tesszük, amely nem biztos, hogy eljön. Holnap elkezdek edzeni. Holnap befejezem a munkámat. Holnap felhívom anyámat. Holnap bocsánatot fogok kérni, és ezzel szembe kell néznünk. Ha megtanuljuk belátni, hogy minden napunk lehet az utolsó. Minden nap buzgón fogunk élni, kibékülünk mindenkivel, megtesszük, amit ma megtehetünk, és nyugodtan alszunk éjszakánként, tudván, hogy a napunkat a legteljesebb mértékben éltük meg. Ezért fontos, hogy a napodat a mindfulness meditáció gyakorlásával kezdd. Például, amikor a be- és kilégzésre koncentrálsz, közvetlen tapasztalatod van a mulandóságról. Amikor a fájdalmas és szomorú történetein meditálsz, közvetlen szenvedésélményed van. Arra ösztönöz, hogy abban a pillanatban élj, amikor eszel.

Egyél, ha olvasol. Olvassa el, amikor a munkáját végzi, vagy az iskolában. A feladatait koncentráltan végezze. Amikor autóval vezet, akkor vezesse az autóját, amikor valakivel van, töltse azt a pillanatot vele. Ez lehetővé teszi, hogy eltávolodjon a múlttól és a jövőtől, és a jelen pillanatban éljen, hogy ott lehessen, ahol éppen tartózkodik.

Ötödik szám a nagy dolgok kis jó szokások eredménye. 

A Buddha cseppenként tanít minket. Kidőlt a vizesedény? Ugyanígy az a bolond is, aki apránként összegyűjti, gonoszsággal tölti el magát. Ugyanígy a bölcs ember, aki apránként szedi össze, jóval tölti el magát. A buddhista megközelítés a jóhoz és a rosszhoz nagyon praktikus. A gonoszság egy ideig boldogsághoz vezethet, de mindegyik rossz. A közös cselekvések végül beérik, és betegségekhez és rossz tapasztalatokhoz vezetnek. Így bár időnként szenvedhetünk. Még ha jók is vagyunk, minden jó cselekedetünk végül beérik, és elvezet bennünket az igazi boldogsághoz és jósághoz. A European Journal of Social Psychology szerint 18-254 nap folyamatos testmozgás és gyakorlás szükséges ahhoz, hogy új szokást alakítsunk ki bármilyen készségre vonatkozóan, amelyet el akarunk tanulni.

Mindig ma kezdődhet. Nem gyakorolhat egy napot, és azonnal feltételezheti, hogy hirtelen egészségesebb lesz, kezdve olyan apró dolgokkal, mint az ételek egészségesebb alternatíváira való áttérés, a gyors séta vagy a kora reggeli ébredés, hogy ugyanúgy megnyúljon. Milyen rossz szokásodon akarsz változtatni? Mindig lehet kicsiben kezdeni.

Dr. Nora Volkow, az NI H társigazgatója, a Nemzeti Kábítószer-visszaélési Intézet azt javasolja, hogy az első lépés az, hogy jobban megismerje szokásait, hogy stratégiákat dolgozzon ki azok megváltoztatására. Kezdheti azzal, hogy elkerüli a helyét, amely kiváltja a helyét, például csökkenti a kocsmákban töltött idejét. Vagy próbáljon átállni az egészségesebb alternatívákra. Ha sótlan pattogatott kukoricát választunk egy zacskó burgonya chips vagy rágógumi helyett, ha cigarettához nyúlunk. Nem számít, ha megbuksz. Néha ez a tanulás része.

Hatodik szám. Csendben mutasd meg bölcsességedet. 

Buddha nemet mond nekünk, a folyókból, hasadékokból és hasadékokból, a kis csatornákban lévők zajosan áradnak a nagy áramlás némán. Ami nincs tele, az zajt kelt. Ami tele van, az csendes. Úgy gondolta, hogy mindig van ideje beszélni és hallani. Ha valaki beszélni akar, akkor csak akkor kell beszélnie, ha jól gondolja, és kedves és igaz. De meg kell tanulni jobban hallgatni, elismerve, hogy nem tudunk mindent, szembemegy a haszontalan fecsegésekkel, vagy azokkal, akik önkényesen és elfogultságukkal ítélkeznek a mai digitális információban. Amikor végiggörgetjük a közösségi médiát, könnyen beleesünk az álhírekbe. Néha még egy YouTube-videóval vagy egyetlen cikkel is igazoljuk téves meggyőződésünket. Egy kis tudás veszélyes, mert azt feltételezzük, hogy van egy egyszerű válasz, hogy minden más kérdés érvénytelen, hogy csak mi tudjuk az igazságot. Ezt hívják bölcsesség paradoxonnak.

Vegyük például a nagyszerű Albert Einsteint, amikor azt mondta: Minél többet tanul, annál jobban ki van téve annak, amit nem tud, Buddha emlékeztet bennünket arra, hogy a bölcsek hallgatnak, mert elismerik, hogy vannak dolgok, amelyeket nem tudom. Egy kis tudás veszélyes, mert lehet, hogy annyira meggyőződik a véleményével, hogy nem sikerült megnéznie az igazságot, mert könnyen elbocsát más embereket.

Meg lehet osztani a bölcsességet, és tanulni is lehet a másiktól, ha hallgatunk és egészséges párbeszédet folytatunk.

Hetes szám, ha konfliktusban van, válaszd az együttérzést 

a Buddha szerint. A gyűlöletet soha nem csillapítja a gyűlölet ezen a világon egyedül a nem gyűlöletkel. Megnyugszik a gyűlölet? Még Siddhartha Gautama is megtapasztalt megkülönböztetést és szenvedést. Időnként bántalmazták, és nehéz utat kellett megtennie, hogy örökségét építse. Más híres vezetők is, mint például Martin Luther King Jr. és Mahatma Gandhi, akik mindketten olyan erőszakmentes fellépést szorgalmaztak, amely a megfelelő országukban társadalmi változásokhoz vezetett, gonosz szavak, megkülönböztetés és hitetlenség áldozatai lettek. A buddhizmus azt tanítja nekünk, hogy az erőszak, a gyűlölet, a bántalmazás és a bosszú körforgása soha nem állítható meg gyűlölettel. Amikor valaki sérteget téged és téged, és visszaadja önmagát, néha rosszabbul tér vissza. Ha valaki üt, mi pedig visszaütünk, több zúzódással és sebekkel megyünk haza. Az erőszakmentesség nem csak azt jelenti, hogy hagyod magad zaklatni vagy bántalmazni. Ez egy módja annak, hogy megvédje magát a még nagyobb bajoktól. Vegyük például azt, amikor egy osztálytársa vagy egy kollégája zaklat. Mindaddig, amíg nem érzi magát fizikailag fenyegetve. Erősítse meg először magát. Emlékeztesd magad jóságodra, de a szavaik soha nem bántanak téged.

És bár hibázhat, próbálkozhat tovább. Ne feledje, hogy a zaklató azt akarja, hogy dühösnek és erőtlennek érezze magát, mert ők is rosszat élnek meg a saját életükben. Néhány gyakorlati megoldás: ha egy zaklató közeledik, akkor 1-től 100-ig számol, hogy kipihenje magát. Vagy talán csak elmehetne. Vagy ha megsért, csatlakozzon, sértegesse magát és nevessen vele. Aztán elsétál. Vagy együttérzően tekinthet rájuk, és kedves lehet velük. Tegyen valamit ellene. Ne tartsa bent, és ne bújjon el előle.

Talán segítséget kérhet a hatóságoktól, különösen, ha a zaklatás súlyossá válik, vagy fizikai erőszakkal vagy bántalmazással jár. A saját tehetségeden meditálva láthatod, hogy több vagy, mint amit mondanak.

Nyolcadik 

Válasszon barátokat a minőség helyett a mennyiség szerint Buddha.

Csodálatos barátság, csodálatra méltó társaság, csodálatra méltó bajtársiasság tulajdonképpen az egész szent élet. Ha egy szerzetesnek csodálatra méltó emberek a barátai, társak és elvtársak, akkor elvárható, hogy fejlődjön és a nemes nyolcrétű utat járja be. A Buddha arra emlékeztet bennünket, hogy jobb nemesekkel közösséget keresni, mint gonosz társaival. Buddha elismeri, hogy az élet nem egy magányos utazás, amely során sok emberrel találkozunk, de ezek közül az emberek közül nem mindegyik jó hatással ránk. Néhány rossz szokás a negatív kortárs nyomás miatt alakul ki tapasztalatainkban, amikor gazdagok vagyunk vagy jólétben vagyunk, amikor híresek vagyunk, vagy jól ismert emberek szeretnek körülöttünk lenni. De amikor támogatásra van szükségünk, kevesebb barátot találunk, akihez elmenjünk. Meghozhatjuk azt a döntést, hogy kiválasztjuk azokat az embereket, akik befolyásolhatnak bennünket, hogy jobbak legyünk, azok jó barátai, akik a jóra, az erényre, a jó szokások kialakítására vezetnek, és nem azokat, akik eltévednek, és két rosszra taszítanak. Jobb, ha van néhány barátod, akik valóban támogatnak és vigyáznak rád, és akik veled együtt dolgoznak egy jobb életért

Kilences szám. Légy nagylelkű. 

Buddha szavaival élve. Egyetlen gyertyáról több ezer gyertyát lehet meggyújtani. A gyertya élettartama nem fog lerövidülni. A boldogság soha nem csökken attól, hogy megosztjuk veled. Buddha mindig is hangsúlyozta, hogy a nagylelkűség és az egymás segítése nagy változást hozhat a világban. Különféle kutatások szerint a kedvességnek van hullámzó hatása. Ahogy a harag vagy a félelem is átadható másoknak. Ugyanígy egy egyszerű kedves cselekedet, egy egyszerű mosoly valaki felé, összeesküszik arra, hogy jobban dolgozzon.

Az együttérzés gesztusa átadható egy másik személynek. Ha segít valakinek szállítani az élelmiszert, inspirációt kaphat arra, hogy ajtót nyisson egy idegennek. Ez az idegen arra ösztönözné ezt a kedves cselekedetet, hogy ebédet ad egy munkatársának, vagy segít egy idős embernek az utca túloldalán. Ebből az egyszerű kedves cselekedetből sok minden kiderülhet. Buddha azonban először arra kér bennünket, hogy vigyázzunk magunkra. Nem adhatod meg azt, ami nincs. Lehet, hogy annyira szeretnél segíteni az embereknek, hogy kimeríted magad amiatt, hogy lebontottad a határaidat, vagy nem hagytál magadnak időt enni vagy aludni, majd megbetegszel vagy kiégsz. Akkor nem tudna segíteni senki másnak. Fontos, hogy vigyázz magadra, hogy egészségesen élj, hagyj magadnak időt a meditációra. Lábujj. 

Kérj támogatást másoktól, mert csak így tudod megadni a benned lévő erőt és szeretetet

Szám 10  Utolsó idézetünkben Buddha azt mondja, hogy Önnek magának kell törekednie Buddha egyetlen útjára

mindezek az életleckék, amelyeket Buddha adott nekünk, és amelyek megtanítanak bennünket arra, hogy a Buddha, is. Mi is megvilágosodhatunk, de csak akkor, ha úgy döntünk, hogy megéljük ezeket a buddhizmusokat. Ha naponta megtanítjuk az őt követő Buddhát és a buddhizmust, az inspiráció forrása és útmutatója lehet mindannyiunk számára. Jelenleg úgy érezhetjük, hogy az élet reménytelen. Előfordulhat, hogy boldogtalanok vagyunk eladósodva, és a munkánk miatt veszekedünk családunkkal és barátainkkal. Lehet, hogy úgy érezhetjük, hogy az élet már túlságosan nehéznek tart minket. Buddha emlékeztet bennünket, hogy a változás velünk kezdődik. Át kell vennünk az életek irányítását, nem pedig a sorsra vagy az égre bíznunk. Küzdj jól, és ne add fel könnyen.

• Jobb nézet
• Jobb oldás
• Helyes beszéd
• Helyes cselekvés
• Helyes megélhetés
• Helyes erőfeszítés
• Helyes tudatosság
• Helyes koncentráció

amit elkezdhetünk művelni. Inkább az általunk kialakított szokások révén mindig további kutatásokat olvashatunk. És együtt reméljük, hogy megszabadulunk a szenvedés vagy a nirvána élete alól, hogy Buddha is vezet minket.